A világkereskedelem fő tengeri útvonalai,

Ma m嫫 a vil墔kereskedelem 85 %-嫕ak a tengerhaj霩嫳 a hordoz鎩a. Gazdas墔oss墔嫢 jelenősen befoly嫳olja az vonalv嫮aszt嫳. A" gőzkorszakban " meg廧tek a t嫛ols墔okat alaposan cs闥kentő, műszakilag 廥 geopolitikailag 廨z幧eny "vil墔csatorn嫜 ". A Szuezi - csatorna h墎or k嫫ok miatt 憝ekig z嫫va volt, de haj鏏aleset ut嫕 is napokra megb幯ult. T鐽bsz顤i bőv癃廥 ellen廨e sem tudnak 嫢kelni e megacsatorn嫜on a gigahaj鏦. Kal霩t嫥ad嫳ok, a k驆eli orsz墔ok politikai szemben嫮l嫳a teszi időnk幯t kock嫙atoss?az vonal 飉szpontos癃?tengerszorosokat, az olajsz嫮l癃嫳t. B嫫 a forgalomhoz m廨ten javult a tengerhaj霩嫳 biztons墔a, azonban az időnk幯ti haj鏦atasztr鏹嫜 az 嫮ltaluk okozott k嫫ok m廨ete tov墎bra is aggaszt? Emberi mulaszt嫳ok a legkorszerűbb haj鏦on is v嶲zetesek lehetnek. A gyorsul?kl璥av嫮toz嫳 Panam墎an a csapad幧cs闥ken廥 zsilip v瞵ell嫢嫳i gondokat hozott. Az Arktiszon az erős j嶲olvad嫳t kihaszn嫮va emszerűv?v嫮t a haj霩嫳. Kialakul鏏an van egy abb kontinens k驆i vonal. J饘őj彋 a Jeges - tengerparti orsz墔ok 廥 K璯a 廨dekelts嶲幯 k癉 az emberis嶲nek a globalizmushoz val?viszony嫢鏊 is fg.