A megengedés ajándéka

"- H嫢 te kicsoda vagy? - k廨dezte a Herny? Kezdetnek nem volt valami biztat? Alice f幨幯ken rebegte:

- Ezt e percben aligha tudom. Csak azt tudom, hogy ki voltam ma reggel, amikor f闤嶵redtem. De az鏒a m嫫 rengetegszer megv嫮toztam."

Alice Csodaorsz墔ban c璥ű k霵yv嶵en Lewis Carroll főszereplőj彋, Alice-t egy keres廥re ind癃ja, hogy megtal嫮ja, ki is ő. Ebben a keres廥ben sz嫥os olyan szereplővel tal嫮kozik, akik k廥zs嶲gel r嫥utatnak arra, hogy ki ő 廥 ki nem. A megfigyel廥eik elsősorban torzak 廥 nem kicsit abszurdak. A j?h甏, hogy Alice v嶲 megtal嫮ja 霵mag嫢 az嫮tal, hogy belen憴 egy t顤be.

Alice-hez hasonl鏇n a legt鐽b ember az identit嫳嫢 a k顤飆te 幨ők 癃幨eteire 廥 n憴őpontjaira alapozza; szők廨e, tan嫫ok廨a, lelk廥zek廨e, bar嫢ok廨a, testv廨ek廨e, 廥 ne feledkezzk meg a m嶮i嫫鏊 sem. Olyan sok 癃幨kez廥 廥 annyi n憴őpont vesz k顤 bennket, hogy nagyon k霵nyű 飉szezavarodni azzal kapcsolatban, hogy kik vagyunk.

A megenged廥 aj嫕d幧a egy egyszerű eszk驆k廥zletet k璯嫮 arra, hogy megtal嫮d az identit嫳odat an幨k, hogy elveszn幨 m嫳ok r鏊ad 廥 a vil墔odr鏊 alkotott n憴őpontjainak k鐰嶵en. A k霵yv olvas嫳a 廥 az eszk驆闥 haszn嫮ata megv嫮toztathatja az 幨etedet, 廥 lehetőv?teszi, hogy te hat嫫ozd meg azt, hogy ki vagy 廥 ki szeretn幨 lenni.